Márpedig nem kezdődött jól. Ébredeztem, és valami erős hang verte ki az álmot a szememből. A szomszéd ház félig kész ereszéből csapódott a kövezetre az összegyűjtött esővíz. Csak mosolyogtam magamban, mert én a szaunaház fedett teraszán fekszem a száraz sátorban. Félálomban még nem jutott el a tudatomig,  hogy én is nemsokára ennek az esőnek a részese leszek. Összepakolás után elbúcsúztam Jovitától, még egy közös fotó, és ázzon aminek áznia kell! Jelen esetben én. Az az aprócseppes, de sűrű ködszerű eső volt, a szemüvegem átláthatatlan tőle, és mindenhová befolyt, még a szemem felületén is azt éreztem. Azt gondolná az ember, hogy  ez kibírhatatlan, de nem sőt kihívásnak éltem meg, és így még élvezni is tudtam a helyzetet. A természet ilyenkor teljesen más arcát mutatja, csak mi a saját bajunkon keseregve nem vesszük észre a különleges szépségeit. Egy szép kastély mellett vitt el az utam, kihasználtam az alkalmat egy gyors kávéra, addigis száradok. Dél körül alábbhagyott, és kezdett kivilágosodni. Panasienzys nagy város, mikor beértem már sütött a nap. A főtérn álló katolikus templom mögött pár száz méterrel észre vettem egy ortodoxot is. Kék színe, arany sapkája felfedezésre csábított. Külső fotózás után látva hogy nyitva a bejárat, gondoltam bent is készítek pár képet, de belépve meghökkentem, egy nyitott koporsós ravatalba botlottam bele. A gyászolók is döbbenten néztek, a biciklis szerelésem egyáltalán nem illett a helyzethez. Elnézést kérve kihátráltam a templomból. Újra nekiindulva, egyszercsak beütött a baj. Már napok óta időnként furcsa hangok jöttek az agyváltóból, meg is ugrott néha, de most egy kattintás, és még is szünt a hajtásom. Átfutott rajtam hogy ennyi volt, 1600 km után vége az utazásomnak. Letoltam az útról a beteg bicót, és szerencsére tíz perc alatt megtudtam csinálni. Az agyváltó tengeje, amit a váltókulissza mozgat, csavarodott ki a helyéről, ezért szünt meg a hajtás, becsavartam, összeraktam a kulisszát, váltóbeállítás, próbaút, majd fojtathattam is az Utazást. Pár kilómeterre, észrevettem a faluban egy szép füvesterületet, úgy is túlvagyok a mai száz kilóméteremen, gyorsan sátrat is állítottam. Vacsora, kommunikáció a családdal és jó éjt!